
|
||||||||||||
| Néhány példa a legutóbbi öntözőrendszereinkből: | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Öntözés képekben: | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Az automata öntözőrendszerek felépítése nagyvonalakban: | ||||||||||||
| I. Mágnes szelepek | ||||||||||||
|
||||||||||||
IV.
Szórófejek. A szelepekbol a csövek a szórófejekhez
vezetnek. A két leggyakrabban használt szórófej
típus a rotoros és az esõztetõ. Ezek a szórófejek
SWJ (swing joint) csövekkel kapcsolódnak a fõvezetékhez. |
||||||||||||
| V. Esõérzékelõ. | ||||||||||||
|
||||||||||||
Automata
Öntözőrendszerek Tervezése:: Tervezés két fő lépésből áll: Meghatározni a rendelkézésre álló víz mennyiséget és nyomást, utána pedig megtervezni a szórófejek elhelyezkedését, fúvókák típusát. I. Rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározása. A rendelkezésre álló víz határozza meg legfőbbképpen, hogy hány zónára kell felosztanunk az öntözőrendszert. Az öntözőrendszer költségeit is nagymértékben meghatározza, hiszen nagy vízmennyiség esetén kevesebb mágnesszelep, kisebb automatika, kevesebb csővezeték és idom szükséges. Hálózati víz esetén: A vízmennyiség meghatározásához, lemérjük a statikus víznyomást, meghatározzuk a bekötő vízvezeték átmérőjét, és a vízóra típusát. Ebből már becsülni lehet a rendelkezésre álló vizmennyiséget.De szükség van még különböző vízmennyiség mellett próbamérések végzésére is a dinamikus víznyomás meghatározásához. Dinamikus víznyomás, a mozgó víznek a nyomása, amely a csőben és idomokban fellépő súrlódás miatt mindig kisebb, mint a statikus víznyomás. Statikus víznyomást mindig könnyű meghatározni, ehhez csak egy nanométert kell rátekernünk bármelyik halózatra rákötött csapra. Ami fontosabb számunkra viszont a s öntözés közben szórófejekben fellépő dinamikus nyomás, hiszen ez határozza meg hogy a szórófejek ki fognak e emelkedni illetve milyen messzire öntöznek, tehát hogy egyáltalán működni fog-e az öntözőrendszerünk. Dinamikus víznyomást, azaz a fellépő nyomásveszteséget, főként az idomok száma, az öntöző cső átmérője, hossza határozza meg. Minél kisebb átmérőjű csövön akarunk, minél több vizet "átpréselni", minél hosszabb távolságra, annál nagyobb lesz viznek a súrlódása és a nyomásveszteség is, és annál kevesebb szórófejet köthetünk rá. Tehát sokszor mérlegelni kell, hogy megéri-e drágább, vastagabb átmérőjű csővel dolgoznunk, hozzávaló drágább idomokkal, mert ekkor több szórófej köthető egy zónára, és összességében olcsóbb lehet az öntözőrendszerünk. Egyes esetekben olyan kicsi lehet a hálózati víznyomás, hogy nem építhető ki rá öntözőrendszer (pl. Jakabszálláson), ekkor a nyomásfokozó szivattyú beépítése lehet a megoldás, ott ahol a hatóság ezt engedélyezi. Szivattyúról történő öntözés esetén (fúrt kút, ásott kút, ciszterna): Minden szivattyúhoz tartozik egy jelleggörbe, amely álltaban a leírásban vagy a szivattyú dobozán található. Ebből leolvasható, hogy mekkora víznyomáshoz, milyen vízmennyiség tartozik. A csövekben és idomokban fellépő nyomás veszteséget itt is ki kell számolnunk. A jelleggörbe segítségével, és a fellépő nyomásveszteség kiszámításával, meghatározható mennyi szórófej köthető egy zónára. Kút esetében, még meghatározó tényező a kút vízhozama is, ehhez kell méretezni a szivattyút. Lehetőség van kevesebb vízhozamú kutak esetén, hogy a zónák öntözése közé szüneteket iktassunk be, hogy a kutunk töltödjön vizzel. Egy nagyobb, drágább szivattyú esetében, lehet olcsóbb lesz az öntözőrendszer, hisz nagyobb vízmennyiség áll rendelkezésünkre, így kevesebb zónára kell felosztanunk a területet. Tervezéskor ezt is mérlegelni kell. II. Szórófejek elhelyezkedése Miután kiszámoltuk a rendelkezésre álló víz mennyiséget, meghatározzuk a szórófejek elhelyezkedésést és fúvókák típusát Ehhez szükség van egy alapos terület felmérésre és egy gyártó által kiadott katalógusra, amely tartalmazza fúvókák adatait. Szórófejeket próbáljuk úgy helyezni, hogy azok fejtől fejig ontözzenek, mert így lesz tökéletes a lefedés. Példaképen egy 4,3 mX17m terület szórófej elhelyezkedését mutatjuk be: |
||||||||||||
![]() |
||||||||||||
Ebben
az esetben maximálisan 4,3 sugarú szórófejeket helyezhetünk el, hogy
ne öntözzünk túl a területen (pl. ház falára, ha éppen az helyezkedik
el a terület mellett). Hogy fejtől fejig öntözzenek a következő szórófejet
kb. 4,3 méterre kell elhelyeznünk, tehát a tökéletes befedéshez mindkét
oldalra öt, azaz összesen tíz darab szórófej szükséges. Ezekből az is
következik, hogy minél keskenyebb és hosszabb egy terület, annál több
szórófej szükséges. Költségcsökkentés végett, ezért gyakran rakják háromszög
kötésben ilyen területeken a szórófejeket: |
||||||||||||
![]() |
||||||||||||
|
Ekkor jól látszik, hogy feleannyi
szórófej szükséges, és így kevesebb zónára oszthatjuk fel a területünket,
tehát mágnesszelepből és csövekből is kevesebb kell. Azonban ekkor lesznek
területek, amelyek dupla annyi vizet kapnak (ábrán jelölve), illetve
a szórófejek tövében szárazabb foltok alakulnak ki , mivel oda nem öntözz
át a másik szórófej, tehát nem lesz tökéletes a lefedés. Az igazsághoz
azonban hozzátartozik, hogy a talajnak van kapilláris szívó képessége,
amely enyhíti az eltéréseket, de összességében több vizet kell kiöntöznünk,
így a spórolás csak rövid távú lesz. Bizonyos esetekben (sok hosszú
keskeny szakasz tartalmazó kertekben) az árajánlatban mi is lehetőséget
biztosítunk az olcsóbb öntözőrendszer kiépítésére, háromszög kötést
alkalmazva a szórófejeknél, de felhívva annak hátrányaira a figyelmet.
Az ábrán a 12A jelölés, a fúvóka típusára utal:12 láb az öntözési sugara, amely 4,6 métert jelent. A fúvókák 25%-kal fojthatók le a szóráskép romlása nélkül, így azt 4,3 méterre le kell fojtani. A fúvóka típusát táblázatból kell kiolvasni, és azt az öntözés sugara határozza meg. Esőztető fúvókák 2,1 méter és 5,2 méter között öntöznek. Ha ez felletti sugarú körben szeretnék öntözni, akkor Mprotátor fúvókákat kell választanunk, amelyek 4m-9m sugara. Ez felett pedig rotoros szórófejek állnak csak rendelkezésünkre, azok 7m-20 m sugárban tudnak öntözni. Különböző szórófejek nem köthetők egy zónára, mivel jelentős eltérés van az intenzitásukban. Az automatikán különböző hosszuságú öntözési időket kell beállítania rotorosnak, esőztető, és Mprotátor szórófejeknek, hogy mindenhová egyforma mennyiségű víz kerüljön. Az eredeti példában 10 db szórófejünk volt, amely közül 4 db 90 fokban öntözz, 6 db pedig 180 fokban, ezeknek a vízigényük 40 liter/perc, 2bár nyomáson a szórófejeknél (a gyártó táblázatából kell kiolvasni a vízfogyasztást). Ha a rendelkezésre álló vízmennyiségunk ezt meghaladja, akkor egy zónával megöntözhető ez a terület. Mély
árnyéki és napos területeket tegyünk külön zónára még akkor is, ha elegendő
vízunk lenne egy zónára kötni őket. Amennyiben úgy gondolja, hogy túl bonyolult, vagy nincs ideje, kedve ezzel tölteni az idejét és egy jól működő öntözőrendszert szeretne, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot, és elkészítjük részletes árajánlatunkat, Budapesten és környékén ingyenes kiszállással és árajánlat készítéssel. |
||||||||||||
| Az öntözõrendszerek árairól itt tájékozódhat | ||||||||||||
|
||||||||||||

