Szép fű titka

A már begyökeresedett fű öntözése: Ez nagy vitákat szokott kiváltani. Az öntözést minden esetben a talaj és a helyi adottságokhoz kell igazítani, így a beállítások kertenként eltérő lehet. Általánosságban igaz, hogy törekedjünk a ritka és a nagy vízadagú öntözésre. Lehetőleg kerüljük az esti öntözéseket, legjobb a hajnali öntözés. Hajnali öntözés oka, hogy ilyenkor a legkisebb a párolgási veszteség, a hősokk, amit hidegebb víz okoz, illetve így marad a legkevesebb ideig pára levelek között, ami táptalaja lehet a gombás betegségeknek. Legjobb ha közvetlenül napfelkelte előtt öntözünk, mert ilyenkor gyakran van páralecsapódás, így amúgy is egy párás rész alakul ki a fű levelei között, amihez a fű már hozzászokott. Ezt a párás részt a felkelő nap hamar felszárítja, így minimális lesz a párás, gombás betegségeknek kedvező időszak. Ha helyi adottságok és a talaj típusa engedi, inkább nagy vízadaggal öntözzünk, akár napokat is kihagyva az öntözésből. Ez a nagyobb vízadag fogja csak átnedvesíteni a felső 10 cm talajréteget, a kiszáradt periódusokban fog pedig lejjebb menni a gyökérzet keresve a nedvességet. A legjobb lenne mindig egy pillanattal az előtt öntözni, mielőtt megjelennének a hervadás és a vízhiány első tűntei a füvön. A mélyreható dús gyökérzet alapja egy szép gyepnek. Taposással, időjárással, kórokozókkal és kártevőkkel szemben is ellenállóbb lesz a füvünk, ha megfelelő gyökérzete van. Az időjárás változatosságai sokkal kevésbé fogják megviselni. Ennek oka, hogy az öntözőrendszer nem tudja lekövetni teljesen az időjárás változatosságát, szárazabb periódusokat. Egy dús mélyreható gyökérzettel rendelkező növény esetében nem jelennek meg a hervadás tünetei, szárazabb időszakokban sem. Egy sekély gyökérzet esetében rögtön megjelennek a tünetek. Az állandó reggeli esti öntözés nem ösztönzi a füvet a mélyebb gyökérzet fejlődésére, így az aszályosabb időkben száradhat. Ilyenkor előfordul, hogy még egy öntözést beprogramoznak, kis vízadaggal, ami, ideiglenesen segíthet, de ha úgy marad, akkor csak bebetonozza a problémát, és elindítja az ördögi kört.
(Sajnos volt, hogy kertész sem értette miért csak hajnalban kell öntözni, ritkábban és nagy vízadaggal. Az hogy ő miért reggel és este is öntöz a válasz csak az volt, hogy mert ő így csinálja és x.y is így csinálja. Bizonyos esetekben valóban indokolt lehet a már beállt fű esetében is a napi két öntözés, de az ritka. Nem sikerült megfejtenem, hogy miért nem terjed, terjedt el a helyes öntözés. A Kertészeti Egyetemen egyértelműen megtanítják az irányelveket ezzel kapcsolatban, a legtöbb szakkönyv is ezt erősíti meg.)

Legkönnyebb védekezni a magról csírázó kétszékű gyomok ellen, mert legtöbb esetben nem bírják a rendszeres nyírást. Ilyen pl a parlagfű, Lehet vegyszeresen védekezni szelektív kétszékű gyomirtó szerrel is, ami látványos eredményt fog adni, mert meglehetősen érzékenyen reagálnak a gyomirtó szerre, mert nincs a gyökérükben tartalékok, de nem biztos hogy érdemes. A rendszeres nyírástól is kikopnak a fűből.
Kétszékű évelő gyomok: Fontos a füvesítés előtti vegyszeres totális gyomirtás, mert ilyenkor tudjuk a legkönnyebben a területen elhelyezkedő ilyen jellegű gyomokat kiírtai. Már beállt fű esetében is megtelepedhetnek ilyen gyomok, amik közül vannak, amik a nyírást is bírják, így ha nem cselekszünk, akkor csak még jobban elszaporodnak. Így érdemes megjelenésük esetében minél hamarabb védekezni ellenük akár vegyszeres szelektív gyomirtással, akár mehanikus gyökérrel együtt történő eltávolítással. (pl acatoló használatával). Valószínűleg többszöri vegyszeres kezelésre lehet szükség, mivel a szabadforgalmú szerekre kevésbé érzékenyek.
Évelő egyszikű gyomok. (pl tarackbúza) Legnagyobb gondot ezek okozhatnak. Füvesítés előtt totális gyomirtó szerrel írthatók ki. Tapadásfokozó és egyéb adalékok használatára szükség lehetett, valószínűleg több kezelés szükséges. A felső 10 cm talajeltávolítása nem jelenthet megoldást mert mélyebben is lehetnek gyökerek (lásd kép lejjebb). Megoldás jelenthet többszöri felásás és minden gyökér eltávolítása, minden felásásnál. Vagy hosszabb idejű fekete neljonos talajtakarás, füvesítés előtt.
Egyszikű egyéves gyomok (pl. talpas muhar, kakaslábfű) Szintén nagy gondot okozhatnak. Bár egyévesek, de gyorsan fejlődnek, magjaikat hamar szétszórják, és a nyíráshoz is alkalmazkodnak. Így gyorsan elnyomhatják az angolperjét. Akár frissen lerakott gyepszőnyegben is megtelepedhetnek, ha szomszédos területekről fúja be a magokat a szél. Még friss magvetésnél szokott megjeleni. Léteznek gyomirtószerek ellenük, de házikertben ezek nem használhatók, így legtöbbször marad a kézi gyomlálás. Elpusztulásuk után, ami télen bekövetkezik, gyepszellőztetővel eltávolíthatok a növénymaradványok nagy része és a terület felülvethető fűmaggal. Megjelenésük utalhat a kevés tápanyagtartalomra, elégtelen öntözésre vagy talajkártevőre is, ami kiszorította, meggyengítette a korábbi füvünket.

Gyomosodás megelőzés szempontjából fontos tehát a füvesítés előtti vegyszeres gyomirtás. És hogy a fű igényeit kielégítsük. Egy tömött rendszeresen nyírt gyepben nehezebben tudnak megtelepedni a gyomok. Bizonyos gyomok megjelenése jelezheti, hogy a fű igényi nincsenek teljes mértékben kielégítve.